New Year- New Me. Jó kis mondás és nálam most valahogy még erősebb jelentése van. Az életem jelenleg egy olyan szakaszban ácsorog, ami a változások időszaka, amikor mindent eldönthet akár egy szó is. Ez a változás mindenképpen szükséges, de magában hordoz olyan félelmeket is, ami nem várt gondolatokat indít meg a fejben és képes az életigenlést életNEM-é változtatni. Az utóbbi időben rengetegszer éreztem, hogy bármibe kezdek, az rossz. Bármit szeretnék, nem teljesül. Bármire vágyom, nem kapom meg. Az álmaim és én köztem szakadékok vannak, az idő vészesen telik és nem tudom hogyan valósítsam meg a vágyálmokat. Elégedetlen vagyok magammal, a munkámmal, a sminkjeimmel, a blogommal, a hajammal, a fényképezőgépemmel, a reggeli buszjárattal, a reggelimmel... mindennel. Október elején kezdtem érezni ezt a "semmi sem jó, semmiben sem vagyok jó"érzést és sokáig nem tudtam mi kerített hatalmába, ma már tudom: kiégtem.Hónapokig kóvályogtam, szomorkodtam, teljesen bezárkóztam magamba és semmi nem tudott ebből az állapotból kirángatni. A kreatív ötletek szikrája elkerül, egy kép már nem inspirált, egy zene már nem érintette meg a lelkemet, szólni akartam hozzátok, de nem tudtam hogyan. Elhagyott az erőm. Nem akartam tovább csinálni. Semmit nem akartam csinálni.
Tudtam, hogy idővel biztosan jobban leszek és csak reménykedtem, hogy ez a folyamat mihamarabb beindul. Csendesen vártam, de közben igyekeztem nyitni is a világ felé, mert tudtam, hogy máshogy nem tudok túljutni ezen. Nagyon nehéz volt. Lejjebb adtam a maximalizmusomból, ami már kikészített, átrágtam a lehetőségeimet és a blogot is mérlegre tettem. Vagy megy, vagy másképp.
Még mindig nem vagyok gyógyult, de határozottan érzem, hogy jobban vagyok. Sosem egyszerű megküzdeni magunkkal és a magunknak támasztott elvárásokkal, de ma már tudom, a legmélyebb gödörből is van kiút. Elmondom, én hogy indultam el.
- takaríts| fizikai takarítással kezdtem: csillogóvá varázsoltam a szobámat, átválogattam a papírjaimat, átpakoltam a ruhás szekrényemet, kiszelektáltam a smink cuccaimat. Mindent szétszedtem, átrendeztem, rendszereztem. A takarítás képes függőséget okozni és nekem kifejezetten segített ez a monotonitás. Miután mindent rendbe tettem a közvetlen életteremben, egyfajta lelki béke kerített hatalmába. Ez a tisztaság és rendezettség volt az első pont amikor azt éreztem kezd megkönnyebbülni a lelkem és jobban érzem magam.
- láss| Én egy alapvetően nyitott ember vagyok, aki gyermeki szemmel még most is rá tud csodálkozni dolgokra. Féltem, hogy ez az "erőm" elveszett és már nem fogok többé így látni. Egyik utazásom alkalmával dér lepte be a fákat, miközben a talajt smaragdzöld fű borította. Az ég sejtelmesen kék volt és a fák finom ködbe burkolóztak. Akkor az ablakon való homályos bámulás egyszer kezdett kitisztulni és újra képes voltam meglátni az apró csodákat, a természet csodáit. Lenyűgözött a táj, az amit láttam, a hófehér ágak és a varázslatos mezők, rétek. Akkor nagyot dobbant a szívem és tudtam, hogy nem múlt el belőlem az érzés, újra látok és örülök dolgoknak. Csodálatos élmény volt ez a felismerés. Onnantól kezdve igyekeztem még jobban figyelni az apróságokra és észre venni a hétköznapi csodákat amik folyamatosan körülöttünk történnek, csak egy idő után már elmegyünk mellettük. Az, hogy újra láttam, nagy erőt adott a folytatáshoz!
- tervezz| Gyerekkorom óta imádok jegyzetelni, irkálni, rajzolni, így mióta az eszemet tudom tervezgetek papíron. Úgy gondoltam, hogy erre az évre különleges ötletelős füzetet, naplót és határidőnaplót veszek. Igyekeztem a lehető leggyermetegebbet, leglányosabbat kiválasztani, így most rózsák és csillámok díszelegnek a füzeteken. Mivel ezeket napi szinten forgatom, mindenképpen vidám külsejű borítókat akartam, ami minden alkalommal pozitivitást áraszt. Kicsiben kezdtem a tervezgetést. Apró kis célokat írtam fel magamnak az év különböző szakaszaira. Színes filcekkel írtam, ezzel is erősíteni akartam magamban a jókedvet. Elterveztem, hogy ebben az évben elindítom a kis vállalkozásomat és elkezdtem a részletek kidolgozását. Felírtam minden apróságot, terveket, ötleteket, gondolatfoszlányokat és ebben segítségemre volt a különleges határidőnaplóm, ami tele van pozitív idézetekkel és tervező felülettel. A tervezés segített abban, hogy mindig várjak valamit; ez a lépés reményt adott.
- fogadd | Sok mindent megfogadtam, de talán a két legfontosabb dolog erre az évre nekem az a barátok és az utazás. Ehhez a rossz lelki állapotomhoz az is hozzájárult, hogy teljesen elszakadtam a barátaimtól. Egyedüli vigaszt Virág és Oli társasága nyújtott az évek alatt. A fogadalmaimat ésszerűen válogattam össze és nem írtam fel olyanokat, amiket tudom, hogy sosem lennék képes betartani pl. sportolj mindennap. Nem önámító dolgokra van szükségem, hanem olyanokra, ami ki tud billenteni ebből a szürkeségből és segít újra önmagammá válni. Így került fel a listára pl. a rendszeres olvasás, ami az utóbbi évben a számítógép miatt háttérbe került. Nagyon sok jó könyvem van, imádom őket, de nem nyúltam hozzájuk egy éve. Ez szégyen, mert nekem régebben a táskámban mindig volt egy könyv. Nagyon hiányzik a könyv-utazás, főleg a fantasy világokba... Már a gondolattól is sokkal jobban érzem magam; visszatérek egy régi rutinhoz, ami örömet okoz.
Összességében tehát nem nagy újításokat vittem véghez egyszerűen csak időt adtam magamnak és mindent újra kezdtem az alapoktól. Elmélkedtem és gondolkoztam, harcoltam a rossz gondolataimmal. A fent írt apróságok hatására jutottam el oda, hogy most már tudok róla beszélni és látom is a megoldást. Remélem segítettem ezzel a bejegyzéssel azoknak, akik hasonló cipőben járnak.
Sokáig az járt a fejembe, hogy befejezem a blogolást is, hiszen nincsenek új ötleteim és az utóbbi hónapok nem adtak pluszt az életembe. De mikor a befejezésre gondoltam mindig nagy fájdalmat éreztem és tudtam, hogy nem lennék képes megválni mindettől. Nekem ez a blog nagyon fontos, az életem része és olyan mintha a gyermekem lenne. Így nem adom fel! Újrakezdtem; másképp!
Idézet a határidőnaplóm első lapjáról: " A lényeg tudni, hogy az ember mivel kezdje. Ha a megfelelő helyen kezdi, és végigjár minden lépést, a megfelelő helyen végzi majd." Elizabeth Moon
| Kiégés - Burnout
| Kiégés - Burnout